Véget ért az elmúlt 10 év legnépszerűbb televíziós sorozata. A veszteség tényénél, sokkal nagyobb baj  azonban ennek a 'hogyanja'. Epizódról epizódra nőtt azoknak a hangja, akik szerint a záróévad bután, következetlenül és logikátlanul lett megírva. Szeretnék én ezzel vitatkozni? Isten ments, teljesen egyetértek, gyalázat amivé ez a fantasztikus dráma vált. Hol ment azonban ez az egész félre, és mit tehetünk azért, hogy túltegyük magunkat a katasztrófán? 

Így kell igazán nagyot koppanni

2011-es indulását követően hamar nagy népszerűségre tett szert a sorozat. Ennek egyik fő oka az első évad befejezése volt, ahol is az addig főszereplőnek hitt Ned Starkot váratlanul lefejezték. Hogy mi? Hát nem szokás a főhőst az első évadban kinyírni! Erre mindenki felkapta kicsit a fejét, hiszen érezhető volt, hogy itt végre valami másról, valami újról van szó. Hogy miről is? Egy szociológia drámáról. Hogy ezt mindenki értse, először beszéljünk a pszichológia drámáról, mert azt mind jól ismerjük. Ez Hollywood és jelen korunk leggyakrabban használt mozgóképes történetmesélési stílusa. Ilyenkor a középpontban egyének, az ő individualizmusok és döntéseik állnak. Minden körülöttük forog, a világ amiben vannak csak kiszolgálja cselekményeiket és hátteret ad életük eseményeinek. Ezzel szemben, egy szociológiai drámában maguk az intézmények és a társadalom maga, mint nagyobb kép lesz a történetmesélés fő mozgatórugója. Ezért lehetett megölni Ned Starkok, majd lemészárolni mindenkit a Vörös Nászon: nem ők alakították az eseményeket, hanem külső tényezők, a rendszer volt hatással rájuk. Ezért számított minden utazás és globális esemény, hiszen a világ amiben benne voltak nagyban befolyásolta sorsukat. Ez a fajta történetmesélés sokkal nehezebb, de sokkal érdekesebb is. Ez volt a siker elsődleges kulcsa, majd később a műsor veszte is.  

George R.R. Martin annyira sokrétű, részletes és mély világot hozott létre, amit egyszerűen lehetetlen tökéletesen sorozatra vinni. Bármennyire is jól kezdődött, mivel még maga az író sem tudta hova fog kifutni ez az egész,  egy ponton (talán a 4. évad) joggal érezhettük azt, hogy teljesen céltalan lett az egész és ahelyett, hogy előre felé haladnánk, egyre inkább veszünk el a semmiben. A készítők végül saját részletességük és terjengősségük áldozatává váltak, mert a hatodik évadra csak álltak ott széttárt karokkal, hogy na és most merre tovább? Addigra annyi jóslatot, próféciát és titokzatos karaktert mutattak be, hogy a nézőbázis tizenötször megírta a saját befejezését, míg az íróknak még mindig fogalmuk sem volt róla. Már csak a nagy számok törvénye alapján sem tudtak volna olyan végkifejlettel előrukkolni, ami mindenki tetszését elnyeri.

Mit csinált hát D.B. Weiss és David Benioff? A lehető legrosszabb dolgot: könyörtelen favágók módjára egyszerűen lecsapkodták a történet-fa oldalágait, és úgy döntöttek, hogy két évadban befejezik azt, amire még legalább öt kellett volna. Mint amikor a vizsga végén jössz rá, hogy teljesen hülyeségről írtál végig, de azért már  csak illene befejezni, ha ennyit bajlódtál vele. Emiatt narratívát is váltottak, és a korábban nagy sikerű szociológia drámáról átváltottak a hollywood-i pszichológiaira, amikor már csak a főszereplők és azok motivációi számítottak. Ez a két döntés volt a hibák nagy részének alapja, valamint az, hogy miután aláírtak három Star Wars filmre, már annyira nem is volt fontos a GOT. Ezt követően még a legamatőrebb nézőnek is feltűnt, hogy amíg egy utazás azelőtt egy évadot vett igénybe és tele volt eseménnyel, hirtelen a karakterek megtanultak teleportálni és mindig ott voltak, ahol éppen szükség volt rájuk. Megindult a nézők elhidegülése, hiszen érezték, hogy valami nem stimmel. Az összecsapottság miatt lett az Éjkirály egy kétdimenziós „el akarom pusztítani az emberiséget, mert csak” gonosz, ezért vált Tyrion a királyság legrafkósabb törpéjéből félnótássá, ezért volt Jon Snow-nak csak két sora a záró évadban, és ezért készültek a sárkányok egyszer papírmaséból és működtek máskor tömegpusztító fegyverként.  Az egész széthullott, és ha nincs a kitalált világodban konzisztencia, akkor az eseményeknek sincs súlya többé. Amikor az események már csak a lusta írók érdekeit tartják szem előtt, akkor bizony minden elveszett. Benioffék nem tudtak mit kezdeni a saját polipszerű „szörnyszülöttükkel”, így megcsonkították azt. (Egyébként az, hogy maga a végkifejlet nem lett annyira borzalmas, simán egy közepes, minden bizonnyal annak köszönhető, hogy ez George RR. Martin megoldása volt, nem az övék.)

A gyász negyedik stádiuma: elfogadás

Én tudom, hogy csalódtatok. Én is. Csúnyán agyonverték majd hagyták kivérezni az egyik legjobb barátunkat. De hogy őszinte legyek, aki kicsit is jobban odafigyelt számíthatott már erre. Ez a barát évek óta egyre kevésbé volt összeszedett, hiteles és okos. Kezdett elsorvadni testileg, lelkileg. Ahelyett azonban, hogy elfogadnánk, hogy ő már nem az volt aki, jobb mindenkinek nélküle, kész, nem az első sorozat haver jutott erre a sorsra - mit csinál a barma? Petíciót indít, hogy forgassák újra a Trónok Harca befejező évadát! Másik egymillió zseni meg aláírja. Én nem akarom/szeretném/tudom elhinni, hogy abból az egy millióból, akár egy ember is komolyan gondolhatta ezt. Tényleg van valaki, akit annyira elvakít az egója és önnön igazságának felsőbbrendűség érzete, hogy tényleg azt hitte, hogy az HBO azonnal elkülönít újabb 90 millió dollárt, visszaküldi az írókat a szobájukba, a színészeket meg felcsörgik, hogy srácok ennek újra neki kéne futni, mert Kiss Gerzsonnak nem tetszett, ahogy befejezték a sorozatot? Sokat elárul társadalmunk jelenlegi állapotáról az, hogy van olyan, aki szerint ez valós végkimenetele lehetett ennek a történetnek.  Mert ma mindenki azt hiszi, hogy mindenbe van beleszólása. Hogy az ő véleménye az igazi és ezt mindenkivel tudatnia kell, mert akkor majd jól rájönnek, ők menyire tévedtek.  És, ha nem úgy van, ahogy azt ő elképzelte? Világvége, irgumburgum, hiszti, nyál, vér és egyéb testnedvek.

A másik kedvencem az a tábor, akik meg van győződve arról, hogy az HBO csődbe fog menni azért, mert elrontották a Trónok harcát. Annyira rossz lett, hogy majd mindenki felmondja az előfizetését! Hát persze, Brittany. Hiszen ez az egyetlen sorozat, amit érdemes nézni, és más nincs is fent rajta, és amúgy is ezzel majd jól megmutatjuk nekik, hogy mennyire komolyan gondoljuk! Egyébként, aki meg annyira csökött, hogy leiratkozik, mert csak az egyetlen sorozat amit egész életében látott, az pont az a néző, akit az HBO telibe szar, hiszen nem számít releváns célközönségnek. A GOT franchise jelenleg több mint egy milliárd dollárt ér, és nem tűnik úgy, hogy ez a szám egy fikarcnyit is változna, mert az interneten háborogtok. Hogy is tartja régi kelta közmondás?Nincs olyan, hogy rossz reklám?

Nem akarok álszentnek tűnni, engem is tud bosszantani, amikor valamit, amihez érzelmileg kötődök tönkretesznek. De miért érzik emberek, hogy életük legnagyobb fájdalma, hogy egy sorozat nem úgy végződik, ahogy akarják? Tényleg óriásbébi a nyugati társadalmak felnőtt lakosságnak nagy része? Annyit mondok: Star Wars. Az eddigi legnagyobb rajongói hiszti az új trilógiát övezi, hiszen a „Disney meggyilkolta a gyerekkorunkat”. Tényleg? Meg? Már nem tudod újra nézni az eredeti trilógiát, ha te azt szeretted? Vagy az előzményfilmeket? Tényleg azt hiszed 40 évesen, hogy a Disney neked csinálta az új filmeket? És érdekli őket, hogy te csecsemőként vernyákolsz, hogy neked nem tetszik? Másik 15 milliónak tetszik, hidd el. És amíg milliárd dollár feletti összegeket keresnek vele, rinyálhatsz ameddig akarsz. Tudod mi ennél sokkal egyszerűbb? Ne vedd ennyire komolyan. Ne nézd meg! Fogadd el, hogy ezek a filmek nem a te korosztályodnak és ízlésednek készültek, és lépj tovább! Ugyanez a helyzet a Trónok harcával is. Imádtad, szeretted, elbaszták és kész. A világ forog tovább, a folyókba van víz, oxigént lélegezhetünk és egy hónap múlva lesz egy új kedvenc sorozatod, amit szintén tönkretehetnek majd neked. Egyszerűen nem tudsz mit tenni, viseld hát felnőttként a vereséget. Aki más véleményen van pedig nem elmebeteg vagy idióta, simán máshogyan értelmezi a dolgokat, és tudod mit? A nap végén sokkal boldogabb, még akkor is, ha szerinted azért, mert lelki szegény.

Én is csalódtam. Én is oda voltam érte sokáig. De így alakult,  elengedtem, és már csak azért imádkozom, hogy GRRM megírja a könyveket és a Tűz és Jég dala valódi befejezést kapjon, mert nagyon megérdemelné. Ne hagyjuk, hogy a kétes minőségű befejezés beárnyékolja az elmúlt 8 évet, és a sok kellemes pillanatot, amit ez a sorozat adott nekünk. Együtt izgultunk kedvenceinkért, szurkoltunk a főgecik haláláért és sírtunk, amikor arra (bőven) okunk volt. Azt tanácsolom neked is, hogy vegyél egy mély lélegzetet, dőlj hátra, szórakozz jól a mémeken vagy kezd el nézni a Csernobilt. Az úgyis annyira nyomasztó, hogy utána nem hogy lázadni, de élni sem lesz kedved.